Ivan Helguera elért pályafutása csúcsára: mind a Real, mind a spanyol válogatott tartalékosnak számít, ha ő nincs ott. Idén ősszel néha még kedvenc posztján, a középpálya közepén is helyet kapott, de ma már egyértelműen középhátvédként számolnak vele edzői. Erőnlétével, akaratával nincs probléma, s csupán a repüléstől fél - egy alkalommal Moszkvából Spanyolországba tartva annyira bepánikolt egy pár hevesebb zökkenőtől, hogy a pilótafülkébe kellett őt vinni hogy megnyugodjon... A kis Ivan nála egy évvel fiatalabb öccsével, Luisszal együtt egész nap focizott szülőhelyükön, Santanderben a kis betonos pályákon, s ez jó iskolának bizonyult: mind ő, mind testvére első osztályú játékos lett, tavaly is találkoztak a Real-Alavés meccsen. Együtt iratkoztak be a Racing Santanderbe, s együtt kerültek erősödni a 3. osztályba, a Révilla csapatába is. 1996 telén elváltak útjaik: Ivan a 2. osztályú Albacetébe igazolt, öccse először Zaragozába, majd bátyjához hasonlóan Olaszországba, az Udinesébe, majd haza, az Alavésba került. Helguera hamar meghatározó focista lett az albacetei középpályán, bár a csapat nem tudott felkerülni az élvonalba. Óriási meglepetésre az AS Roma igazolta le 1997-ben, de nem sok meccset játszott - mindössze 9 alkalommal szerepelhetett Cafú, Aldair, Zago, Delvecchio, Totti, Candela, Di Biagio, Balbo mellett. Ötször volt kezdő, vetélytársa a válogatott di Biagio volt a védekező középpályás posztján. Haza is tért az Espanolba, ahol olyan remekül játszott, hogy bekerült a válogatottba (augusztus 30-án játszotta első La Liga-s ligás meccsét, s már november 18-án az olaszok elleni idegenbeli meccsen már be is mutatkozhatott a csapatban - ezt nevezte élete legszebb napjának), s erre már a Real is felfigyelt. 1999-ben csábította el Toschak mester, s eme művelet 7.6 millió euróba került, de az akklimatizálódás után a kezdő tagja, s 2 BL és 2 bajnoki cím büszke tulajdonosa lett. Első évében remekül játszott, a BL-döntőben egyenesen a mezőny egyik legjobbja volt. Visszaverekedte magát a válogatottba is, játszott a 2000-es EB-n is, nem is rosszul. Érdekes módon ez pecsételte meg sorsát: Bosque visszavonta középhátvédnek, s ez nagyon nem tetszett a roppant érzékeny focistának, s nyilatkozatháborúba kezdett, miközben a Lazio, a Manchester és az Arsenal is érdeklődött iránta. Ugyanazt az utat járta be, mint Hierro: a Realban középhátvéd, a válogatottban meg középpályás. 2001-ben óriási formába lendült, ám eltörte a lábát az Inter elleni BL-csörtén, s a csapat a 16. helyre esett vissza, elsősorban rossz védelme miatt. Két hónap alatt meggyógyult, s Toschak azt nyilatkozta róla, hogy immár nem négy (Carlos, Figo, Raul, Zizou), hanem öt világklasszissal rendelkeznek. 2002 tavaszán újfent csúcsformában játszott, megnyerték a BL-t és alapember volt a 2002-es VB-n is a harmadik csoportmeccstől kezdve. A nyolcaddöntőre kiszorította a csigalassúságú Nadalt s elfoglalta helyét klubtársa, Hierro mellett a védelemben. A koreaiak ellen már a középpályán játszott, remekül, a csapat egyik legjobbja volt, még gólt is lőtt, de a bíró (azt sem) adta meg. Mi sem jellemzőbb, hogy a Don Balón szerint a 4 meccsen átlaga 7.5 lett! Tavaly világklasszissá nőtte ki magát, óriási szerepe volt a bajnoki cím megszerzésében, hihetetlen elszánt, lelkes, odaadó, vereséget nem ismerő játékával a szurkolók kedvence lett. 2003-ban nyáron eladták mellőle Hierrót, így társai Pavón és Raul Bravo lettek felváltva, vagy éppen egyszerre, de nagyon megnehezítették a dolgát a vezetők, hiszen egyedül rajta állt vagy (főleg) bukott a Real védelme, ha rajta átjutottak, Casillas kezdhetett imádkozni... 2004-ben is felemás évet zárt: világklasszis teljesítményt amatőr produkció követett, s maradt kedvenc mutatványa is repertoáron: a csatároktól öt méterre való lemaradás... Persze az EB-n így is alapember maradt, ám csak 6-os átlagteljesítményt mutatott fel - s a Samuel-Woodgete-duó leigazolása egyértelműen az ő kritikája is: talán végre ő lesz a védekező középpályás? Az angol sérülése azonban keresztülhúzta álmait és számításait: Camacho úgy döntött, hogy nem bízik a Pavón-Raul Bravo-Mejia-Borja-kvartettben, hanem Ivan lesz az argentin Fal párja. S milyen jól döntött: Samuel gyengélkedése miatt egyértelműen Helguera a Real védelmének igazi tengelye! Forrás:www.buj.hu